Az eredményes horgászat egyik alapfeltétele a meder- és a fenékviszonyok maradéktalan ismerete. E nélkül a legtöbb vízen nem, vagy alig lehet eredményesen horgászni. A nagy fogásokat gyakran a pontos, precíz feltérképezésnek, méréseknek lehet köszönni. A feltérképezéshez számos eszköz áll rendelkezésre ugyan, de mindegyik kellő gyakorlatot igényel. Legpontosabban a radar által kapott képből tudunk következtetni az alattunk megbújó feladatok megoldására. Mivel drága és bonyolult eszközről van szó, így rövid summázásként lássuk eme műszaki csodának napos és árnyas oldalát.
Két alapvető típust lehet megkülönböztetni: a partról, és a csónakból használhatót. Előbbit egyszerűen felkötjük a zsinórra, majd szépen végigpásztázzuk vele az érdeklődésünkre számot tartó felületet, s a kapott képet vagy a karunk karóraszerű kijelzőn, vagy külön egységen tudunk dekódolni. Egyes cégek -okosan- etetőhajóval és GPS-el építenek egybe, és ilyen modelleket, és egy rendkívüli használati értékű, és árú segédeszközzel nem marad sem elérhetetlen távolság, sem titok előttük. S ha nem várt esemény következik be, akkor bizony ingre-gatyára, s utána a fürdőzésre nem mindig alkalmas vízbe…
A másik, tehát különféle vízi járművekből használható a cikk témája. Bár a köznyelv egyszerűen csak „halradarként” említi, de leszögezném: nem a halat keressük vele, igazán nem is arra való! A szonár sugarai elviselhetetlenek, így rövid úton odébbáll minden élőlény. Egyes vélemények szerint harcsázók használják halkeresésre, de az effajta módszerek sportszerűtlensége miatt a kérdés vitatásától a magam részéről elzárkóznék. Lényeges, hogy a radart a fenékviszonyok vizsgálatára használjuk. Úgymint:
- mélységmérés
- vízhőfok mérés
- iszapvastagság-vizsgálat
- a fenék felületi változásainak felderítése
- akadók, egyéb, a horgászatot nehezítő körülmények felfedezése
- stb…
Elsőként szemezgessünk a jó radar ismérveiből:
- minimum 320*320 pixeles felbontású kijelző
- optimális a 480*480 pixel, ezen már a kisebb mederalakulatok is jól látszanak
- minimum kétfrekvenciás működés: 50és 200kHz
- osztható kijelző a két sáv adatainak egy időbeni nyomonkövetésére
- folyamatos mélységmérés, mederkövetés, méréshatár-állítás, digitális mélységkijelzéssel metrikus mértékben
- hangriasztások: -mélység, hal, - és zónariasztás
- látószögváltás minimum két különböző szögre
- beállítási lehetőségek auto és manual módban egyaránt
- alapvető információk: haladási sebesség, vízhőfok, mélység, mederfenék-sűrűség
A csónakon való elhelyezés sem egyszerű dolog. Legcélravezetőbb megoldás, ha a szonártartó rudat a motor mellett helyezzük el, mindenképp úgy, hogy az szükség esetén felbillenthető legyen, például kikötéskor. Mélyégét úgy állítsuk be, hogy szonár egy síkban legyen a csónak legmélyebb pontjával. A csónak farában való elhelyezkedéssel közvetlenül tudjuk kezelni a motort, látjuk a képernyőt, amit az akku környékén lehet fixálni. Egy, a kezünk ügyébe tett vödörben pedig rögtön ott a szükséges etető- és csalizóanyag, a szükséges segédeszközökkel –fűzőtű, stopper, horogkiemelő PVA, stb., elkerülve a fölösleges zörgéseket, zsúfoltságot.
Kezdetben legjobb a készülék szimulátor-programján gyakorolni, ill. a sekélyebb, parti vizekben tenni egy-két kört, hogy ne „éles” helyzetben kelljen a menüben keresgélni, vagy a kapott adatokkal vesződni. Három alapvető beállítást már a parton tegyünk meg: lőjük be. Érdemes nem 100%-ra kimaxolni mindent, mert így a számunkra kevésbé fontos dolgok is megjelennek, becsippannak. A 70-80% körüli érték már kimondottan jó. Az érzékenységet – sensity- a képsebességet –chart speed- és a szürkevonalat –greyline- auto és manual módban is lehet használni.
Nem minden radar rendelkezik magyar nyelvű menüvel, de a használathoz szükséges néhány angol kifejezés könnyen megtanulható. Nem biztos, hogy érdemes az első boltban megvenni első radarunkat! A hatalmas piaci versengés miatt célszerűbb alaposan tajékozódni, még külföldön is!
