Cikkek

Etessünk okosan! 2004. szeptember 06.
5 olvasó 10-ből 8.2 pontra értékelte az írást.

Az Etetési technikák címû írásban már súroltam az etetés témakörét, de ebben a cikkben konkrét tippeket adok a kezdõ és gyakorló bojlisoknak.

Írásommal három célt tûztem ki magam elé. Aki elolvassa írásomat, az

<li>olcsóbban fogja megoldani az etetést
<li>több halat fog, mert mindig annyit etet, amennyit a halak meg is esznek
<li>és talán eloszlatok néhány tévhitet, ami a bojlis etetést övezi

Amikor egy horgász elhatározza, hogy a bojlizásra adja a fejét, beszerzi a szükséges eszközöket, felszereléseket, és leszervezi az els&otilde; túra id&otilde;pontját. Rögtön jön az els&otilde; kérdés, hogy milyen etet&otilde;anyagot vigyen magával és mekkora mennyiséget vásároljon.

<b>Mivel etessünk?</b>

Miel&otilde;tt elkezdenénk virtuálisan etetni, felsorolom, hogy milyen etet&otilde;anyagokat szoktam használni

<li>Kukorica - háromféle formátumban használom: áztatva, f&otilde;zve és erjesztve
<li>Búza - ua. mint a kukoricánál
<li>Tigrismogyoró (lásd korábbi cikkem a Tigrismogyoró teóriákat)
<li>Csicseriborsó
<li>Kendermag
<li>Darák
<li>Pellet
<li>Bojli

<b>A hatékony esetés alapja, hogy megismerjük a vizet, ahol horgászni fogunk!</b>

Amikor egy új vízre megyek horgászni, akkor megpróbálom felmérni, hogy mire számíthatok. A fenék szerkezete, a tóban él&otilde; halállomány összetétele, de még víz mélysége is befolyásolja, hogy milyen etet&otilde;anyagot állítok össze.

Ha pontyot szeretnék fogni, akkor kétféle halat nem szeretnék a környéken látni: fehérhalat és amúrt.

Ha az adott vízben jelent&otilde;s fehérhal állomány él, akkor kerüljük azokat az etet&otilde;anyagokat, amelyeket &otilde;k is jól tudnak hasznosítani. Az apróbb szem&ucirc; és a puha állagú etet&otilde;anyagokat ilyen esetben jobb ha elhagyjuk. A búza, a darák, az apróbb pelletek mágnesként vonzzák a keszegeket és ha egy 20-50 dekás dévérekb&otilde;l álló raj meglepi az etetést, akkor nemcsak az apróbb anyagokat fogják felvenni, hanem a bojlit is lekockázzák, és görcsöt kötnek az el&otilde;kére.

A fehérhalak jelenléte azoban nem minden esetben jelent hátrányt. Sok esetben hasznos, ha az etetést az apróbb keszegek is látogatják, hiszen az általuk keltett rezgések és felvillanások felkeltik az éhes pontyok figyelmét és így azok könnyebben odatalálnak az etetésre.

A Korda csapat Underwater c. filmjében megfigyelhetjük, hogy amíg az etetésen nincsen sok ponty, addig a halak nagyon finnyásan táplálkoznak, de amint megjelenik a konkurencia, akkor beindul a kaja utáni hajsza és a pontyok sokkal óvatlanabbak lesznek.

Ezért hasznos, ha a keszegek is ott mozgolódnak a horog körül, de ilyen esetben fokozottan kell figyelnünk rá, hogy olyan méret&ucirc; és állagú bojlikkal horgásszunk, melyek órákig ellenállnak a kisebb keszegek támadásának. Fontos! Ha kezelhetetlenül sok keszeg van egy vízben, akkor inkább ne kockáztassuk túránk sikerét, etessünk kemény és nagy darabokat. Ilyen esetben érdemes az etet&otilde;anyag mennyiségét is korlátozni, de err&otilde;l még lesz szó a kés&otilde;bbiekben.

Sokkal komolyabb problémát jelent, ha egy vízben sok amúr él. Ilyenkor szinte elkerülhetetlen, hogy a ponty helyett amúr kerüljön a horogra. Ismerek több olyan tavat, ahol csak azért maradtak nagy pontyok a vízben, mert az amúrok minden szem kaját felhabzsolnak.

Ha pontyot akarunk fogni, akkor távol kell tartanunk az amúrokat az etetésünkt&otilde;l. Valamennyire védekezhetünk az amúrok ellen, ha nem alkalmazunk édes, gyümölcsös ízeket, kerüljük a tigrismogyoró és a csicseriborsó használatát, de a legtöbb amúros vízen ez sem tökéletes megoldás, mivel ezek a távol-keleti imporhalak a legbüdösebb bojlikat is szívesen felveszik.

<b>Recept 1.</b>

Ha egy átlagos halállománnyal rendelkez&otilde; tavon horgászunk, netán egy er&otilde;sen telepített pontyos vízen, akkor bátran alkalmazhatjuk a fent felsorolt összetev&otilde;k keverékét. Dobrai Zsoltnál láttam tavasszal, hogy a f&otilde;t kukorica, búza, kendermag keverékét egy nagy diszperzites vödörben tárolta és a mixre aminosav készítményt löttyintett.

Ezt a módszert az angol irodalom &#8222;soaking&#8221;-nak nevezi. A vödörnyi anyaghoz csak annyi aromát, aminosavat tegyünk, ami a szemes takarmányt kissé benedvesíti. Ellentétben a bojlis dipeléssel itt nem cél, hogy a kukorica és búza magába szívja az anyagokat, elég ha a felületén megtapad az olajos lé. Ez a vízbe érve azonnal robban és az aroma gyorsan terjed.

<b>Recept 2.</b>

Etetési technikák c. írásomban már volt szó róla, hogy dipeléshez jól lehet használni a Starbaits különféle termékeit. Kedvencem a Starbaits cukor alapú Bait Booster készítménye, amelyet kiválóan tudunk alkalmazni a megf&otilde;zött kukorica, búza, tigrismogyoró ízesítéséhez. Ha egy fél flakonnal (200 ml) hozzáöntünk egy frissen f&otilde;zött diszperzites vödörnyi kukoricához és jól összekeverjük az anyagot, akkor a magok magukba szívják az aromás szirupot és azt fokozatosan eresztik ki a vízben.










Ez a módszer már közelebb van a dipeléshez, hiszen itt az aromát a frissen megf&otilde;zött szemestakarmány levéhez adjuk és a g&otilde;zölg&otilde;, dagadó szemek könnyen magukba szívják az illatokat.

<b>Recept 3.</b>

A következ&otilde; receptet el&otilde;ször Sanyamestert&otilde;l hallottam, de utána néhány nappal az amúrspecialista Grasscarphunter is ugyanezt írta le nekem. Áztassunk be egy vödörnyi kukoricát, de tehetünk mellé búzát és extra magokat is. A vödörnyi anyaghoz keverjünk hozzá egy fél literes kaukázusi kefírt. A kefír katalizátorként gondoskodik arról, hogy a tejsavas erjedés beinduljon.

Fontos! A kukoricát nem rohasztani, hanem erjeszteni kell. Az erjedésben lév&otilde; anyagot fedjük le és gondoskodjunk róla, hogy a lé mindig elfedje a keveréket. Ez a recept akkor m&ucirc;ködik, ha a kukoricát legalább 3 hétig hagyjuk erjedni. A m&ucirc;velet végén a lé kicsit be fog kocsonyásodni és ha kiveszünk bel&otilde;le az etetésre szánt adagot, akkor a kukorica nem fog szétesni, mert tiszta kocsonyás lesz a keverék állaga. Ha b&otilde;vebb lében áztatjuk a kukorciát, akkor a kocsonyásodás elmarad, de a víz teljesen fehérré válik az erjedés alatt.

Akkor jártunk sikerrel, ha nem rohadásszagot érzünk, hanem érezzük a tejsav savanyú, kesernyés, de jellegzetes szagát.

<b>Recept 4.</b>

Ez a recept rövid lesz. A kukoricához kefír helyett sört öntsünk. Az erjedést a sörben lév&otilde; éleszt&otilde; is beindítja és katalizálja is. Az erjedés így nem tejsavas jelleg&ucirc;, de a kukorica ugyanolyan &#8222;büdös&#8221; lesz, mint a tejsavas erjesztésnél.

<b>Recept 5.</b>

A Soaking eljárást nem csak kukorica és búza esetében használhatjuk, hanem bojlikat és pelleteket is aromásíthatunk.

Ha az etetésre szánt bojlikat áztatjuk be az általunk készített aromakeverékbe (és állni hagyjuk egy id&otilde;re), akkor az olajos keverék megpuhítja a pelletet és bojlit és szinte beszivárog a bojlik héjába. Az így kezelt bojli akár órákig is áraszthatja magából azt az aromát, amibe beáztattuk.

Ne a hagyományos értelemben vett áztatásra gondoljunk, hanem egy olyan olaj alapú keverékre, amit a bojli éppen felvesz. Fél deci olajos alapú aromakoktéllal akár 2-3 kg bojli is kezelhet&otilde;.




<b>Recept 6.</b>

Ismét egy Dobrai Zsolt féle recept. F&otilde;zzük meg a kukoricát, és fed&otilde; alatt hagyjuk kih&ucirc;lni. Kézmeleg állapotban keverjünk 10 liter kukoricához 1-2 kg cukrot, majd hagyjuk állni pár napot. Az így készült keveréket imádják az amúrok, és nem kell 3 hetet várnunk a tejsavas erjedésre.

<b>El&otilde;etetés?</b>

Már fogalmazódik a fejemben egy írás a legnagyobb bojlis tévhitekkel kapcsolatban. Lehet, hogy az egészb&otilde;l nem lesz semmi, de az egyik tévhitet már most szeretném eloszlatni. <u>A bojlis horgászatnál már akár az els&otilde; éjszakán is felveheti a ponty a bojlinkat.</u> Még olyan vízen is, ahol a pontyok korábban nem láttak bojlit.

Néhány évvel ezel&otilde;tt jártam úgy, hogy az egyik kéthetes balatoni túrámon kitettem a bójámat a nagy semmi közepébe és a környezetét jól megszórtam búza-kukorica keverékkel. Ugyan kimentem horgászni, de inkább csak azért, hogy ne a parton szerencsétlenkedjek az els&otilde; napokban. Ugye mondanom sem kell, hogy már az els&otilde; napon fogtam pontyot.

Nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor sz&ucirc;z terepen már az els&otilde; éjszakán fogtam halat. Egyszer&ucirc;en arról van szó, hogy ponty kíváncsi állat és az aromás golyókat megkóstolja. Ha tetszik neki az eredmény, akkor keresni fogja ezt a fajta táplálékot és akkor beindul a bazár. Tápanyagban gazdag vizekben nehezebb dolgunk van, hiszen konkurenciát kell állítanunk, de ha a bojlink jó (megfelel&otilde; arányban tartalmaz fehérjét, szénhidrátot, zsírokat, ásványi anyagokat és vitaminokat), akkor ez nem jelenthet problémát.

Biztos vagyok benne, hogy vannak olyan vizek, ahol a halak tényleg csak néhány napos el&otilde;etetés után hajlandóak felvenni a bojlit, de addig is horgásszunk egyik bottal bojlival, és a másikon meg f&ucirc;zzünk fel száraz, áztatott kukoricát, tigrismogyorót vagy valami "természetesebb" csalit.

<b>Mederkotrás el&otilde;etetéssel</b>

A tavak nagy része már keletkezésük után elkezd pusztulni, és ha az ember nem avatkozna közbe, akkor egy id&otilde; után szinte minden tó eliszapolódna és mocsarassá válna, majd a végén teljesen feltölt&otilde;dne.

Ez természetes folyamat, hiszen minden tónak megvan a mini vízgy&ucirc;jt&otilde; területe, ahonnan a csapadékvíz term&otilde;talajt szállít a tó vízébe, ami iszapként felhalmozódik a kemény fenéken.

Az iszappal azonban nekünk horgászoknak problémánk van, mivel a vastag iszapréteg miatt a halak nehezebben találják meg a csalinkat, esetleg az iszap annyira szennyezett is lehet, hogy a halak messzire kerülik a mederfeneket. Ilyen esetben vagy meglebegtetjük a szereléket, vagy keresünk egy olyan helyet, ahol az iszapréteg nem olyan vastag.

Alternatív megoldást jelenthet, ha az iszapréteget megpróbáljuk a fehérhalak segítségével eltávolítani az etetés helyér&otilde;l. Erre akkor van esélyünk, ha az iszapréteg nem túl vastag és van némi áramlás, ami a felkavarodott iszapfelh&otilde;t elviszi a helyünkr&otilde;l.

Senki ne gondolja, hogy egy zárt vízen a 40 centis iszapot ki tudjuk takaríttatni a keszeg napszámosokkal. A Balatonon láttam már példát rá, hogy a sívó iszaptengerben a bója körül két hét alatt teljesen elt&ucirc;nt az iszap, de a Balatonon a szél keltette vízmozgás nagyon jelent&otilde;s is lehet és ez segít nekünk.

<b>Mennyit etessünk?</b>

Ha eredményes bojlihorgászok akarunk lenni, akkor a mit etessünk kérdés után azonnal tegyük fel magunknak a kérdést: mennyit etessünk? Néha elborzadok azon, hogy egyes bojlisok mennyi drága kaját beszórnak a vízbe, persze teljesen feleslegesen. Komoly tévhit, hogy a bojlis etetésnél kilószámra kell szórni a bojlit. A bojlis etetés célja teljesen azonos a hagyományos etetés céljával, a halakat a horog közelébe csábítani, ott tartani és lehet&otilde;leg kapást elérni.

Az els&otilde; két célkit&ucirc;zést könnyen teljesíthetjük, ha az etetési mennyiséget a szükséges szint felett állítjuk be, de a harmadik cél csak akkor fog teljesülni, ha az etetésre látogató halak feleszik a vaktöltény bojlikat és közben a horogcsalit is megeszik.

Néhány üdít&otilde; kivételt&otilde;l eltekintve a magyar vizekben nem él komoly mennyiség&ucirc; ponty. Ha egy átlagos tavon horgászunk, akkor jól tesszük, ha az etetési mennyiséget visszafogjuk. Egy kis méret&ucirc; (néhány hektár) zárt vízen legfeljebb 50-100 szem bojlit és pelletet szórok be el&otilde;etetésként. Ehhez jön még hozzá néhány marok kukorica, esetleg tigrismogyoró. A következ&otilde; képen a szokásos esti bojli és pellet mennyiséget fényképeztem le. Látható, hogy a 100 szemb&otilde;l kb. a fele bojli, a többi könnyen oldódó pellet, amivel lehetetlen túletetni.




Horgászat közben úgy is látni fogjuk, hogy a halak mennyire aktívak. Ha látszik, hogy ott járnak az etetésen és azért állnak tovább, mert elfogyott a kaja, akkor inkább utólag vigyünk rá etet&otilde;anyagot a bójára.

Ha nagyobb méret&ucirc; vízen horgászom, akkor sem szórok egyszerre sok kaját. A beszórandó bojli mennyiségét nagyban befolyásolja, hogy mekkora és mennyi hal jár az etetésen, de még a Balatonon megelégszem 50-80 szem bojlival. A jobb hónapokban (szeptember, május) akár 200 szem bojlit is beszórok, de csak akkor, ha a halaktól az ólom nem tud a fenékre süllyedni. :]

Minden bojlis horgász álma a nagy hal, ezért feltehet&otilde;en nem az átlagos méret&ucirc; pontyokat szeretnénk megfogni. Ha csak átlagos bojlival etetünk, akkor nagy eséllyel a mohó apróságok felzabálják az etetést, miel&otilde;tt az öregponty egyáltalán a közelbe érne. Egy másfél kilós ponty a 20 mm-es bojlit simán betömi a szájába, ezért ne féljünk akár 22-24 mm-es bojlikat is tenni az etetésre, mert így a nagyobb ponty is talál valami maradékot magának.

Egy Tereske méret&ucirc; vízen 48 óra alatt kb. 2-3 kiló anyagot (bojli és pellet) szórok el úgy, hogy egy alkalommal 30 szemnél többet nem csúzlizok a bójára. Hogyan fogy el mégis 3 kiló anyag? A válasz inkább a következ&otilde; bekezdésekben keressétek!

<b>Mikor etessünk?</b>

Erre a kérdésre létezik sablonos válasz. Ha éjszaka horgászunk, akkor este, ha egész nap, akkor reggel és este etessünk. Az esetek legnagyobb részében nem lövünk mellé, ha ezt a sémát alkalmazzuk. Annyival azért kiegészíteném ezt az alapigazságot, hogy akkor etessünk, amikor a halak esznek, hiszen még a legkeményebb bojli is felpuhul egy fél nap alatt és mire a pontyok megindulnak, addigra a keszegek, kárászok martaléka lesz az etetésünk.

Sokkal hatékonyabbak leszünk, ha figyelemmel kísérjük a halak táplálkozását. Mi jelzi, hogy hal jár az etetésen? A túrások, ugrások és fordulások mellett a legkézenfekv&otilde;bb jelz&otilde;, ha kapásunk van. Tereskén általában minden második, harmadik hal után 10-30 szem bojlit ráetetek a bójára. Ha éjszaka jön a halam, akkor is csúzlizok, ha esik az es&otilde;, akkor is.

Ha olyan vízen horgászunk, ahol csónakból tudunk etetni, akkor ne legyünk restek, evezzünk be és végezzük el az után etetést. Ne féljünk attól, hogy elverjük a halakat, mivel ha nem dobogunk a csónak alján, akkor a halak ott maradnak az etetésen. Nem egyszer láttam már olyat, hogy a hal szinte a csónak alól vitte el a bojlit.

Az éjszakai etetés másik el&otilde;nye, hogy a konkurencia nem látja a m&ucirc;veletet. Ha csúzlizunk, akkor van hangja az etetésnek, de ha csónakkal megyünk, akkor akár lámpa nélkül is tájékozódhatunk a gyenge holdfényben.

<b>Tipp:</b>

Ebben az évben arra jöttem rá, hogy a bojlit érdemes jól oldódó, de mégis kemény pellettel helyettesíteni. A pellet sokkal intenzívebben nyomja magából az aromát és olcsóbb is mint a drága házi bojli. Mostanában a bojli harmadát, felét pellettel pótolom. (Pellet alatt ne az 5 mm-es kecskebogyóra gondoljatok, hanem a 15-24 mm-es hengeres pelletekre).

<b>Hova etessünk? Hogyan etessünk?<b>

Nem akarom a kályhától kezdeni, maradjunk annyiban, hogy a helyet már kiválasztottuk és a bóját is letettük.

Kisebb vizen általában a két botnak egy-egy bóját teszek ki. A két bója távolsága általában 10-20 méter. Az etetést szinte soha nem a bója köré koncentrálom. A bojlikat általában elég nagy területen szórom szét, hogy az aroma hatás nagyobb területen érvényesüljön és az etetésre beálló pontynak úsznia kelljen a kajáért. Ez azért hasznos, mert így a ponty nem áll be egy-egy nagyobb kupac bojlihoz, hanem keresi a golyókat és így nagyobb esély van, hogy a csalival nehezített bojlit is megtalálja.




Ha szemes takarmánnyal etetünk, akkor is érdemes jól szétszórni az etet&otilde;anyagot és a hal útvonalának útjában csalogató járatot képezni. Mondok egy példát. Ha egy olyan holtágon horgászunk, ahol a halak a part menti nádasban járnak, akkor a bóját nem érdemes közvetlenül a nádas elé tenni, hiszen a halak kapás közben beugranak a nádba. Valahogy el kell érni, hogy kijöjjenek a biztonságos nádszálak közül. Ilyenkor a bóját érdemes 2-3 méter távolságra tenni és a nádig csalogató etetést húzni. Lehet, hogy így sem jön ki a hal, de azért érdemes megpróbálni.

teteje | vissza

Értékeld te is a cikket! Csak regisztrált felhasználók értékelhetik az írásokat.


Csak bejelentkezett felhasználóink szólhatnak hozzá a cikkekhez! Ha már regisztráltál, jelentkezz be, ha még nem, akkor regisztrálj ITT!

A cikkhez még nem szólt hozzá senki!
Stég a Facebookon
A hét képe
Friss videó
Nagy pontyok nyomában 4 !
Szerző: Tóth László
Megnézve: 0
Akciós termékek
Cikkek
Kiemelt vizeink
Látogatók a honlapon
Jelenleg 62 vendég és 0 bejelentkezett felhasználó tartózkodik a honlapon!
Hírdetések