Cikkek

A házi bojlikészítés buktatói - a bojli állaga 2005. május 05.
2 olvasó 10-ből 9 pontra értékelte az írást.

Amikor kézbe veszek egy idegen bojlit, akkor általában megszagolom, majd kettétöröm, esetleg ha megbízható forrásból származik akkor meg is kóstolom. De ezzel nem fejeződik be a bojlis minőségügyi vizsgálatom, mivel engem az az amúgy lényegtelennek tűnő részlet is érdekel, hogy az adott bojli mennyi idő alatt ázik le az előkéről.

A megkérdezett horgásztársak a legtöbbször azt válaszolják, hogy a kérdéses golyó akár 1 napot is kibír a vízben. Természetesen én is tudok olyan bojlit csinálni, ami kis túlzással akár egy hetet is kibír a vízben, de tényleg szükség van ennyire kemény bojlira?

Vannak olyan vízek, ahol nem vitás, hogy a legkeményebb bojlira van szükség. Ilyen a francia Cassien, mivel ott a rákok hamar kikezdik a puha bojlit, de nem kell ennyire messzire mennünk, mert pl a Balatonon sem árt, ha a temérdek keszeg nem tudja szétverni a csaliként feltett golyót néhány óra alatt.

Nálam a bojli állagának beállítása mindig komoly próbát jelent. Általában 2-3 kiló bojlinál többet nem szoktam egy alkalommal csinálni, mivel azt vallom, hogy a bojli frissessége - az összetétel mellett - az egyik legfontosabb tulajdonsága.

Mivel ennyi bojlit készítek, így 3-4 hétnél több időre nem elég az elkészített mennyiség és meg tudom tervezni, hogy milyen vízre milyen bojlit viszek magammal. Ha olyan vízre megyek, ahol sok 2-3 kg-os ponty van, akkor nem készítek beton keménységű bojlit, mivel 2-6 óra alatt úgy is elcsattan a bot és lehet újra csalizni. Ha pl Palotáson horgászom, ahol a bojli akár 24 órát is ázhat egyfolytában, ott olyan kemény bojlit készítek, ami kibírja ezt az igénybevételt.

Ez számomra azért fontos, mert ha egy bojlit nagyon megkeményítünk, akkor az aromák nem oldódnak ki a bojliból és a pontyok csak akkor veszik észre a csalit, ha már szinte rajta fekszenek... Ha túl lágy a bojli, akkor a vízben először teljes keresztmetszetében felpuhul és megdagad, majd az első lökésre leesik az előkéről és akkor várhatjuk a kapást...

Számos kudarc ért a múltban az állandó kísérletezésem miatt. Többször előfordult, hogy kellemesen lágy bojlit akartam csinálni, de annyira nem tettem nehezítő és kötőanyagot a bojliba, hogy 2-3 órát sem bírt ki a horgon. Általában azok követnek el ilyen hibákat, akik először készítenek bojlit, de mentségemre szolgáljon, hogy én inkább mindig alulról próbálom megközelíteni a kérdést. Mennyi kötöanyagot MUSZÁLY beletennem, hogy az adott vízen használható legyen a bojli.

Írásom célja, hogy segítséget nyújtsak egy olyan bojli elkészítésében, amely az adott vízhez, szinte „testreszabva” készül.

A következőkben felsorolom, hogy mely anyagok használatánál kell vigyázni. A felsorolásban szereplő anyagok a bojli kötését nem javítják, sőt esetenként az egész bojli fajsúlyát csökkentik:

  • Tejpor – 10% felett már akár lebeghet is a bojli. A tejpor fehérjében közepesen gazdag (20-30%), de nagyon mállasztja a bojlit. Vigyázni kell használatával! Én inkább kerülöm, mivel nagy térfogatot foglal és ehhez képest alacsony a fehérjetartalma.
  • Vitamelo (gyak. Cukrozott tejpor) – gyümölcsös bojlihoz szódával elmegy (az íze miatt), de fehérjetartalma nagyjából tejpor szinten van
  • Laktalubmin – Tejfehérje koncentrátum. Működése hasonló a tejporhoz, de sokkal több proteint tartalmaz. Könnyű bojlinál ideális.
  • Magok!!! – 10% felett a rollererést teszi lehetetlenné, ezen kívül a bojli homogén szerkezetét bontja meg, így a víz könnyebben bejut a bojliba. A magok előnye, hogy olajokat tartalmaznak és a fent említett hatások miatt segítik az aromák kioldódását. Max 5%-nyi részt használjunk magokból. Többet is használhatunk az aroma hatás miatt, de az 5% feletti részt daráljuk le. Nem kell, hogy liszt finomságig lemenjünk!
  • és általában minden olyan száraz anyag, amit nem a következő csoportban sorolok fel (búzadara, kukoricadara, pellet lisztek, halliszt, stb.)

    Keményítik, megkötik a bojlit

  • Rozsliszt – inkább nehezítőanyag, de azért kötőanyagként is megállja a helyét. Régebben a parketták fúgázáshoz rozslisztet használtak.
  • Rizsliszt – még nem használtam, kötőképességét nem tapasztaltam
  • Búzaliszt – ragasztó hatású anyag, de könnyen erjed. Bojliból inkább hagyjuk ki!
  • Eggalbumin (tojáspor) – magas fehérjetartalom. A tésztát nem fogja megkeményíteni (gyúrásnál nem érezzük, hogy keményebb lenne a tészta), de főzésnél eléggé összehúzza a bojlit.
  • Glutén (búza, kukorica) – hatása hasonló az eggalbuminhoz. Annyi a különbség, hogy növényi alapú. Mérsékelten ragaszt, inkább keményít. Fehérjetartalma általában 50% környékén mozog, így kétszeresen hasznos összetevő. A glutének általában egészen apróra darált formában érkeznek hozzánk. Én a liszt finomságot szeretem, ezért kávédarálón tovább darálom, míg egészen finom port nem kapok.
  • Kazein – fehérjetartalma a laktalbuminhoz hasonlít, de nagyon kell vigyázni a nem gyári csomagolású kazeinekkel, mert hamisítják (tejporral helyettesítik) és az egyes kiszerelések fehérjetartama 30%-tól indul. Ideális esetben 90% feletti is lehet a fehérjetartalma, de ilyen esetben magas ára van. Ha olcsó kazeint kapunk biztosak lehetünk benne, hogy nem annyira finom árut vettünk. A kazein hőkezelés hatására átalakul és némileg keményíti a bojlit. Hatása sokkal-sokkal gyengébb, mint pl az eggalbumin és rozsliszt keményítő hatása.
  • Búzakeményítő – vigyázzunk a használatával, mert már a tésztát is megkeményíti, így a rollerozás rémálom lehet. Ha keményítőt teszünk a lisztbe, akkor a gyúrást hamar fejezzük be, mert már gyúrás közben is kifejti a hatását. Legfeljebb 10%-ot adagoljunk a keverékbe, ellenkező esetben nagyon kemény lesz a bojlink. Használatát ajánlom, mivel olcsó, könnyen beszerezhető és viszonylag kis mennyiségben is összefogja a bojlit. (Több hely marad a magas protein tartalmú összetevőknek)
  • és maga a tojás – a tojás ragasztó anyag. Eleink – technokol előtti időkben - ragasztóként használták a tojásfehérjét. Ha túl sok folyékony attraktort teszünk a tojás mellé, akkor kevesebb tojásra van szükségünk, így a bojlink állagát rontjuk. Gondoljuk át, hogy 1 kilóhoz mennyi folyékony anyagot teszünk! Az olajon felül 30-40 ml-nél több folyadékot ne tegyünk a tojáshoz. Ebbe beleszámolom az aminosav készítményt, az esetleges folyékony attraktort, színezőt, stb.

    Ha jó bojlit akarunk csinálni, akkor arra kell törekednünk, hogy a lehető legoptimálisabb összetételt használjuk. Ha nincs szükség a hosszú zsinóráztatásra, akkor használjunk oldékonyabb bojlit! Ez a fogási esélyeinket megsokszorozza.

    Arra is figyeljünk, hogy az egy csoportba tartozó anyagok helyettesítik egymást. Felesleges lenne 10% rozslisztet és 10% keményítőt beleraknunk egy mixbe, mert így olyan masszát kapunk, melyet gyúrni sem, rollerozni sem lehet. A megfelelő arányokat tapasztalati úton találjuk ki. Ezért sem érdemes a kezdőknek 2-3 kiló száraz anyaggal kezdeni.

    A bojlikészítésnél ne alkalmazzuk ha ló nincs, jó a szamár elvét! Ha eddig keményítőt használtunk és most valamiért nem kapunk, akkor ne használjunk helyette más anyagot, mert egészen más lehet bojlink karaktere.

    teteje | vissza

    Értékeld te is a cikket! Csak regisztrált felhasználók értékelhetik az írásokat.


    Csak bejelentkezett felhasználóink szólhatnak hozzá a cikkekhez! Ha már regisztráltál, jelentkezz be, ha még nem, akkor regisztrálj ITT!

    A cikkhez még nem szólt hozzá senki!
  • Stég a Facebookon
    A hét képe
    Friss videó
    Nagy pontyok nyomában 4 !
    Szerző: Tóth László
    Megnézve: 0
    Akciós termékek
    Cikkek
    Kiemelt vizeink
    Látogatók a honlapon
    Jelenleg 51 vendég és 0 bejelentkezett felhasználó tartózkodik a honlapon!
    Hírdetések