Május végén Gábor és István bojlis cimboráimmal feledhetetlen napokat töltöttünk el a tatai Derítő tó „magaspartján”. Nagy várakozással tekintettünk a túrára, mivel Szikrai István tógazda elmondta, hogy a 2004-2005-ös évben sok száz nagytestű kapitális pontyot telepítettek a tóba, és ezekből idén több mint kettőszáz rekordlistás potykát fogtak az idelátogató horgászok.

Számomra nem volt ismeretlen a tó kapitális halállománya, hiszen sok évvel ezelőtt itt kezdtem el a bojlis pályafutásomat. Eddig közel 40 darab kapitális ponttyal-amurral volt szerencsém találkozni, majd visszaengedni őket éltető elemükbe.

Vasárnap délben érkeztünk le a tóra. Némi sörözés és beszélgetés után körbejártuk a vizet, kiválasztottuk a megfelelő horgászhelyet és este 7 órára már behordásra készen voltak a bojlis botjaink. A horgászrend szerint 3 bottal horgászhattunk, behordhattunk és mindezért 1 hétre 15.000 Ft-ot kellett fizetnünk fejenként. Úgy érzem ez korrekt ár!

{KEP::2288::109::center::}
{KEP::2289::109::center::}
{KEP::2298::109::center::}

Magasparti horgászataim alkalmával már évek óta során mindig ugyanarra a helyre ültem le, ezért most kíváncsian vártam, hogy mit ad nekünk az új, ismeretlen hely. Mivel nem ismertem az új horgászhely meder és akadó viszonyait így 60 méterre a jól látható akadók közé hordtuk be a szereléseket.

A Derítő tavon nem érdemes tiszta területeket keresgélni, szurkálni a medret, keresni a kemény talajt, mert a halak megszokták, hogy az iszapból táplálkoznak. Érdemes keresni a legakadósabb területeket és minél közelebb kell letenni a szereléket a tuskókhoz.

Sötétedés után hamar jelentkezett az első kapás, de győzött a jobbik, vagyis újbóli szerelés-csalizás és behordás következett. A reggel első sugarai egy megtört de lelkes csapatra sütöttek le. Az éjszaka folyamán 7 kapásból egyet sem tudtunk megfogni. Zsinórjaink árván, szerelék nélkül bámultak a vízre rotpadjainkról. Az ilyen kudarc nem okoz nekem csalódást, mivel megszoktam a Derítő halainak viselkedését.

Szerelés után újból behordtunk az előző esti helyekre, odaültünk botjainkhoz és vártuk, hogy most mi kerüljünk ki győztessen a küzdelemből. A Derítőn nehéz a más vizeken meg szokott nappali és éjszakai életvitelt folytatni, mert a sok akadó miatt állandóan ugrásra készen kell lenni. Itt nincs csippanás, nem figyelmeztet a hal, csak megállíthatatlanul visít a jelző és az orsó.

A délelőtt folyamán – horgásztársam – Gábor saját készítésű kolbászos bojlival megfogta élete első halát, mely 9.3 kg volt. A délután folyamán én is fogtam egy 9.6 kg és egy 11 kg-os potykát. Kezdtünk belelendülni a horgászatba, és a nappali világosság is a segítségünkre volt. Kezdtük kiismerni az előttünk lévő akadós területet...

{KEP::2292::109::center::}

Pistánk csak szerelt, utána fárasztott, megint szerelt és fárasztott, de egyelőre neki nem sikerült győzedelmeskedni a tó kapitális halain. A második éjszaka folyamán sok kapásunk volt, volt szakítás is, de több 5-7 kg közötti halat sikerült fogni.

Reggel erősödő szélre ébredtünk. 9 órára már tombolt a szélvihar, ami lehetetlenné tette a behordást, így csak a 40 méterre lévő első akadósor közé tudtunk dobálni. A tűző nap és az orkánerejű szélben nehezen telt el a nap. A szél olyan erős volt, hogy a Magic Ehmans rodpodom felboritotta a szél, igaz én voltam a hibás, mert elfelejtettem középen a talajhoz lerögziteni. Az orkán erejű szél éjszakára sem csillapodott. Nappal elvétve voltak kapásaink, de éjszaka Pista megfogta a közeli akadósoron az első tizkiló feletti potykáját, mely 12.60-at nyomott.

{KEP::2301::109::center::}

Szerda reggelre elállt a szél, felhős idő köszöntött ránk és kellemesen hűvösre fordult az időjárás. Gyorsan újból behordtunk a közeli akadósorba. A nap gyorsan telt, mert szinte nem volt olyan perc, hogy egyikőnk ne fárasztott volna. Ponty és amúr vegyesen jött, 5-9 kg súlyban.

A hűvösseb időjárásnak köszönhetőleg fogtam egy szép 8 kg-os koi pontyot. A koi-k a lehűlő vízben a befolyó környékéről visszahúzódnak a mélyebb vizekbe, és ilyenkor megfoghatóak. Ez már több éves tapasztalatom. Szikrai Pistáék 6-8 éve sok gyönyörű 2-3 kg körüli koit telepítettek a tóba. Sokáig védve voltak tilalommal, mára 8-12 kg-os súlyt értek el ezek a halak.

{KEP::2290::109::center::}
{KEP::2291::109::center::}

Mivel kietettük a pontyokat a közeli akadóba, nagy várakozással tekintettünk az előttünk álló éjszakára. Az éjszaka folyamán Pista és én 7 darab 11-15 kg közti halat fogtunk és ezen kívül sok horog-egyenesítésünk és szakításunk volt. Gábor kisebeket fogott, de nagyon örült sikereinknek.

Sok-sok éjszakát töltöttem el már ezen a vízen, de ilyen éjszakám még soha sem volt: 4 kapitális pontyot fogtam egyetlen éjszaka leforgása alatt. Aki ismeri a tavat, az tudja, hogy itt kivenni egy 11 kg potykát nem egyszerű feladat, a tudást és a felszerelést egyaránt próbára teszi egy ilyen hal.

Másnap reggel Szarka Laci a Magyar Horgász újságírója látogatott meg minket, és a nem mindennapi fogás terítékét fotózta sok-sok percen keresztül. Nem győztük a vizet hordani a halakra, sok szép fotó készült. Fertőtlenítés után visszaraktuk barátainkat az éltető elemükbe.

{KEP::2293::109::center::}
{KEP::2294::109::center::}
{KEP::2295::109::center::}

Úgy látszik a halaknak lámpalázuk volt, mert a fotózás és az azt követő interjú alatt mind a 9 botunk hallgatott. A halak valószínűleg telezabálták magukat az éjszaka folyamán. Az is probléma lehetett, hogy a reggel folyamán 4 kg kőkemény bojlival meghintettem az előttünk lévő akadósort. Délután 1 óra körül finomítottam a szereléken is újra beindult a „halgyár.” Az éjszakai szerelékünk 40-es monofil zsinórból, 1-2 es OWNER vastaghúsú horogból és 2-3 szem 21-es, 27-es bojliból állt.

A nappali lefinomított szerelékem 6-os vékonyhúsú könnyű Pelzer Mako horogból és egy szem 18-as bojliból ált. Az első szerelélk bedobása után alig tettem le a botom máris fogtam egy 5 kg-os tőpontyot. A délután folyamán közel 20 kapást tudtam elérni. A megfogott halak 3-9 kg között voltak, de többször csak a kiegyenesített horgokat tudtam kitekerni.

Pista is szerelést váltott, így ő is szépen aratott. A sikeres horgászatot tetézte azzal is, hogy a 40 grammos pergetőbotjával 11 kg-os tükröst is fárasztott ki. Gábor barátunk látva sikerességünket, de szenvedve sikertelenségét, nagyon szomorú hangulatban, csendben szemlélte küzdelmünket. Nem is sejtette, hogy az este elérkeztével az Ő ideje is eljön.

7 órakor átcseréltük horgainkat és behordtunk a szerelékeket. Én 3 szem 21 bojlival pakoltam meg a szerelékeket. Sorrendben: büdös-halas, feketeribizlis és kagylós boljival csaliztam. Az éjszaka folyamán a kisseb pontyok nem bírtak a 3 szem bojlimmal a nagyobbak pedig elkerülték etetésemet.

Gábor jelzői egész éjjel visítottak és az éjszaka folyamán 3 tíz kiló feletti pontyot fogott. A legnagyobb 13.50 kg. Ez a fogás lett élete legnagyobb hala. Reméljük csak rövid ideig tartja ez a rekordot és javít rajta néhány kilót! Megérdemelte a sikert, mivel egész napos sikertelensége ellenéres sem adta fel a harcot. Reggel búcsúzóul 6 kapitális pontyot fotóztunk.

{KEP::2296::109::center::}
{KEP::2297::109::center::}

Nagyon szép, küzdelmekben bővelkedő 4 napot töltöttünk el a tatai Derítő tavon. Szívből ajánlom mindenkinek a Derítő tó kapitális halainak meglátogatását. Ha a víz adakozó kedvében van, akkor az ide látogató bojlisok igazán „kapitális” élményekkel gazdagodhatnak.

Siba Zsolt
Pelzer Team
teteje | vissza