Címkék: Tereske
Tereske 2005. április 1-2.Hosszas készülődés előzte meg a rövid, mindössze két naposra tervezett horgászkirándulásunkat, melynek célállomása Tereske volt. Az indulás időpontját Kálmán barátommal április elsejére, reggel hat órára tűztük ki, abban reménykedve, hogy talán a bolondok napján még nekünk is lehet egy kis szerencsénk.
Kálmán pontosa érkezett a megbeszélt helyre és rövid pakolás után, már indultunk is a régóta áhított vízpartra. Az út most is nagyon hosszúnak tűnt, amihez hozzájárultak a már jól megszokott csiga lassúsággal közlekedő kamionok. Kb. 8 órára megérkeztünk, és a napijegyek megváltása után már el is foglaltuk a számunkra és remélhetőleg a halak számára is legszimpatikusabb helyet a nagyobbik tavon.
Míg én a bójázással voltam elfoglalva, Kálmánra a táborépítés terhe hárult, mindketten nagyon „szakszerűek” voltunk. Az általam kihelyezett bóják nem a megfelelő távolságra kerültek, míg Kálmán barátom bebizonyította, hogy a sátras ernyőt is fel lehet többféleképpen állítani. :]
A kezdeti nehézségek leküzdése után a megfelelő helyen csobbantak végszerelékeink. Mindketten hair riget kötöttünk, és míg horgásztársam saját készítésű Sushi bojlival próbálkozott, addig én egyik botomat Matrix chunks-szal, másikat pedig az általam készített gyümölcsös ízesítésű golyóval turbósítottam.
Az idő többé-kevésbé szépnek bizonyult, így mi is fel voltunk készülve a derekat és karokat nem kímélő öreg bajúszosok fárasztására. Sajnos azonban a halak nem honorálták fáradozásainkat és elszigetelődtek minden nemű érintkezéstől.
Az első kapásra mintegy fél napot kellet várni, de 20 óra 10 perckor befutott egy 3.5 kg- os tükrös, mely az én chunksszal csalizott szerelékemre talált rá. A felhőtlen örömömet, amit az év első halának megfogása okozott csak az árnyékolta be, hogy szákolás után a partra kitett merítőm mintegy fél óra múlva keményre fagyott. Kálmánnal ekkor már sejtettük, hogy nem akármilyen éjszakának nézünk elébe, de álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a hőmérő higanyszála április elején ilyen mélyre is kúszhat.
A kb. mínusz hat fokos hideg azonban épp az ellenkezőjét váltotta ki a halakból, mint belőlünk, és míg mi a kocsiban próbáltuk túlélni az éjszakát, addig ők időről időre bejelentkeztek a felkínált csalikra.
A következő ponty 22 óra 30 perckor érkezett. Természetesen semmit nem hallottam Carp Sounderem csipogásából, mivel ép a bojlisok igaz álmát aludtam a kocsiban. Szerencsére nem egyedül mentem horgászni így volt ki felébresszen. A rod podhoz való botorkálás és a rövid fárasztás eredménye egy kb. 2 kg-os pontyocska volt.
Az éjszaka hátralevő részében még sikerült három potykát elcsábítanom (3, 5, 7 kg). Bojlira sajnos csak egy kapásom volt, de azt sem sikerült megfognom mivel a hal akasztás után rögtön lefordult a horgomról.
Marcus Pelzer 21 mm-es pelletje már többször bizonyított Tereskén, de azt nem gondoltam volna, hogy a hidegnek számító 8-10 fokos vízben a halak az édes gyümölcsös ízek helyett inkább az erősen halas jellegű csalit részesítik előnyben. A másik elgondolkodtató dolog számomra az volt, hogy a kapások este nyolc és hajnal négy közé estek, pontosan a drasztikus lehűléskor kezdődtek és a nap első melengető sugarainak megérkezésekor maradtak abba.
Mivel a nappal már nem hozott nekünk több halat így viszonylag korán, du. háromkor pakolni kezdtünk. Irány haza. Miközben az úton zötykölődtünk, Kálmánnal elhatároztuk, hogy jövő héten ismét eljövünk ide és meglátogatjuk imádott halainkat.
{KEP::2483::118::center::}
{KEP::2484::118::center::}
{KEP::2485::118::center::}
{KEP::2486::118::center::}
{KEP::2487::118::center::}
{KEP::2488::118::center::}
Fotók: Varga Tamás
Cikk: Gonzo
